Tudjátok, miért különleges a városligeti tó mellett álló kis híd?

1973. július 31-én járt utoljára a régi földalatti vasút a Városliget felszíni vonalrészén. A vasút a Hősök terénél jött a felszínre, megállt az Állatkert előtt, majd a tavat megkerülve az Artézi fürdőnél (Széchenyi fürdő) volt a végállomása.

A kisföldalatti egykori felszíni szakaszán, a tó mellett áll egy híd, mindenféle funkció nélkül, mely az első magyarországi vasbetonhíd.

A kisföldalatti tervezésekor az alagút és a vasúthoz tartozó építmények (magát a vaspályát is beleértve) megtervezését és felépítését az akkor már közismert Wünsch Róbert építési vállalkozóra bízták. Wünsch építészei a kor legmodernebb technikájával építették meg az alagutat: az oldalfalak vasbetonból készültek, a födém pedig többrétegű, vízhatlan volt, melynek tartását az alagút mentén középen elhelyezett, szegecselt vasoszlopok biztosították.

Az alagút végén, ahol a kocsik a felszínre jöttek, épült meg a híd, melyen a gyalogosok mehettek át a sínek egyik oldaláról a másikra. E híd volt Magyarország első vasbetonhídja, mely még mindig ott áll a városligeti tó mellett.

A híd egyedi technikával készült: vasgerendát helyeztek a betonba, ráadásul az egyes elemek előre le lettek gyártva, és csak később rakták össze belőlük a hidat, részint malter segítségével – olvashatjuk az építkezésről.

A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatója, Balázs Mór, londoni tapasztalatai alapján foglalkozott egy pesti, felszín alatti vasút gondolatával. Először még a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal (BKVT) együtt az Andrássy (Sugár) úton építendő felszíni vasútra pályáztak, de ezt a hatóság elutasította. A két cég ezután földalatti vasút építését kezdeményezte. A terveket a Siemens és Halske cég készítette el.

Az engedélyt megkapták, az első budapesti metróvonalat, a Millenniumi Földalatti Vasutat 1896. április 11-én adták át. A vasút nagyobb része a 3226 méter hosszú alagútszakasz volt, a városligeti 463 méter felszíni vonalrész a teljes vasút közel egynyolcadát tette ki.

A földalattit 1896. május 2-án nyitotta meg Ferenc József. A millenniumi ünnepségek első napján átadott földalatti két fillér áráért a Gizella – ma: Vörösmarty – tértől az Artézi – ma: Széchenyi –  fürdőig szállította utasait.

Források: Rubicon, Wikipédia, Metrótörténeti oldal